Az Európai Bizottság adatai szerint a tengerekbe kerülő szemét 80 százaléka műanyag. A lassan bomló műanyag felgyűlik a tengereken, óceánokon és a világ és Európa strandjain. A tengeri élőlények – tengeri teknősök, fókák, bálnák és madarak, de halak, kagylók és rákfélék- szervezetében már megjelent a műanyag, amely így az emberi élelmiszerláncban is jelen van.
Az EU 2019. májusában elfogadta a bizonyos egyszer használatos műanyagok tiltására vonatkozó irányelvet, amelynek a nemzeti jogszabályokba való átültetését 2021-ig várja el a tagállamoktól. A jogszabály által korlátozott műanyagok az összes tengeri szemét 70 százalékát teszik ki.
2021-től az alábbi műanyag termékek lesznek betiltva az Európai Unióban:
• egyszer használatos evőeszközök (villák, kések, kanalak és pálcikák),
• egyszer használatos tányérok,
• szívószálak,
• fülpiszkálók,
• léggömbök pálcikái, és
• oxidatív úton lebomló műanyagok, ételtartók és expandált polisztirolból készült poharak.
Magyarországon is elindult a törvényalkotási folyamat, az egyszer használatos műanyagok betiltását a klímavédelmi akcióterv meghirdetésekor jelentették be.
A Magyar Parlament 2020. július 3-án fogadta el az egyszer használatos műanyagok kivezetését célzó jogszabályt, amely az uniós előírás értelmében 2021. július 1-től betiltja a fenti egyszer használatos műanyag terméket és csomagolóanyagot. A magyar jogszabály azonban kiterjed a műanyag zacskók használatának korlátozására is – túlteljesítve ezzel az uniós előírást.
Az új szabályozás jelentős előrelépés a jelenlegi állapothoz képest. Most ugyanis semmilyen korlátozás nincs a műanyag zacskók forgalmazására, és az úgynevezett „lebomló” zacskókon sincs termékdíj.
Az új jogszabály értelmében betiltják a 15 és 50 mikron közötti falvastagságú műanyag zacskókat. A 15 mikronnál vékonyabb, úgynevezett „kiflis zacskók” termékdíját hússzorosára emelik: a jelenlegi 57 Ft/kg helyett 1900 Ft/kg-ra. Emellett az úgynevezett „lebomló” zacskókra is bevezetnek 500 Ft/kg-os termékdíjat. Utóbbiak azonban környezetvédelmi szempontból problémásak, ugyanis többnyire kizárólag speciális, ipari körülmények között bomlanak le. A 15 mikronnál vastagabb zacskók (ide tartoznak például a vékony füles szatyrok) esetén csak ezeket a lebomló zacskókat engedélyeznék, szintén 500 Ft/kg termékdíjjal.
A cél egyértelmű, hiszen a műanyagok használatának csökkentése alapvető fontosságú. Azonban a műanyagok helyettesítése számos problémát felvet. A legtisztább megoldás papír és a fa használata lenne, azonban ezen termékek előállítása és szállítása is jelentős többletterhelést jelent a környezet számára. A lebomló műanyagok használata csak akkor lenne jó megoldás, ha ipari komposztálóba kerülnének, mivel a kommunális hulladékokkal együtt gyűjtve nehezen bomlanak le. A körkörös gazdasági modellhez leginkább a visszaváltható termékek és csomagolóanyagok használata illeszkedne, ez azonban számos területen nem alkalmazható (pl. vendéglátás, élelmiszeripar).
A megoldást biztosan többféle módszer alkalmazása jelenti. Az mindenképpen valószínű, hogy fogyasztási szokásainkat érdemes átgondolni. A jelentősen dráguló és környezetszennyező műanyagokat érdemes, ahol lehet, hagyományos módszerekkel, eszközökkel helyettesíteni (bevásárláshoz kosár, textil szatyor, élelmiszerek tárolásához üveg, fém edények használata stb.). A kereskedelem bizonyára szintén ad megfelelő válaszokat e kényszerhelyzetben. Saját és gyermekeink jövője a tét!
www.greenpeace.org
www.europaparl.europa.eu
www.njt.hu